Mit támogat az EU, és mit nem? A hőszivattyús beruházások jogi buktatói

Ha egy vállalkozás vagy magánszemély az épületének fűtési, hűtési és használati melegvíz-készítési költségeit szeretné csökkenteni, az egyik legjobb alternatív hőtermelő a hőszivattyú. Az energiamegtakarítási célú pályázatoknál azonban kiemelten fontos ismerni a jogi szabályozást. A megújuló energiát hasznosító rendszerek EU-s forrásból történő támogathatóságát az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet szabályozza.

A rendelet értelmében elvileg támogathatók a biomassza-, biogáz-, nap-, szél-, vízi-, geotermikus és hőszivattyús rendszerek. A berendezések elvárt hatásfokát (minimális SCOP értékek) a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A kritikus kizáró ok: a víz közvetítőközeg hiánya

Van azonban a jogszabálynak egy pontja, amely komoly csapdát rejt a gépészeti tervezés során: „kizárólag víz közvetítőközeggel működő fűtési rendszerre való csatlakozás támogatható”.

Ez a félmondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy az épületgépészetben közkedvelt, kiváló hatásfokú technológiák jelentős része teljesen kiesik az EU-s támogatások köréből:

• Levegő-levegő hőszivattyúk (split klímák): a legkedvezőbb árú, fűtésre is optimalizált split klímaberendezések nem pályázhatnak forrásra.
• Hidrobank rendszerek: az üzletközpontokban kedvelt, központi vízkörre csatlakozó víz-levegő hőszivattyúk nem támogatottak, mivel a központi gerincvezetéket gyakran hagyományos gázkazán tartja hőfokon.
• VRF rendszerek: a hotelekben és irodaházakban elterjedt klímatechnikai csúcstechnológia nem vizet, hanem közvetlenül hűtőközeget áramoltat a beltéri egységekhez, így hiába 20–30%-kal magasabb az SCOP értéke a vizes rendszereknél, nem kaphat támogatást.
• Rooftop (tetőközponti) berendezések: a nagy belmagasságú csarnokok és bevásárlóközpontok szellőztetését, fűtését és hűtését ellátó kompakt légkezelő berendezések szintén nem támogathatók, mivel hiányzik belőlük a víz mint hőhordozó közeg.

Tervezői tanácsunk

Amennyiben a hőszivattyús beruházást EU-s vagy állami forrásból kívánja finanszírozni, a gépészeti koncepciót szigorúan a víz közvetítőközeggel működő (pl. levegő-víz vagy föld-víz) rendszerekre kell korlátozni.